4.Fejezet

Sziasztok!
Meg hoztam a 4. Fejezetet! Remélem hogy tetszeni fog! Komikat kérek szépen!

Már órák óta beszélgettünk...mesélt a farkasos dolgairól. Aztán amit már vagy 100x megkérdezett, meg kérdezte újra:
- Akkor maradunk legjobb barátok? Mert én tényleg annyira sajn...- mutató ujjamat a szájára tettem. Nem kell többet bocsánatot kérnie, mert már megbocsájtottam neki.
- Igen, persze hogy barátok maradunk! A legjobb barátok!
Megöleltem,és ő visszaölelt. Olyan kellemes érzés járta át a testem, és éreztem ahogy a hátamon az apró szőrszálak felállnak...
Kopogtak az ajtón. A szobába Cristopher lépett be, az arcán egy kisebb-nagyobb mosoly terült el.
-Min mosolyogsz?-kérdeztem tőle.
-Kevin gondolatain...
Mesélte nekem Kevin, hogy van olyan képességük, hogy ha emberi vagy ha farkas alakban vannak is, akkor is hallják egymás gondolatait. De mire gondolhatott?!
-De komolyan....gondolj egy kicsit másra is.-nézett Cris Kevin szemébe. Gondolom, hogy gondolatban is beszélgethettek, mert néha mosolyogtak, vagy csak a szemüket forgatták. Én meg mint egy hülye, csak ültem az ágyon és bambultam. Az arcom is elég hülyén nézhetett ki.
-Mi van csajszi? Mért nézel így?-gondolkozott el pár mp-ig,majd megint megszólalt.
-Én asszem, hogy megyek.-és az ajtó már be is csukódott mögötte.
-Bocs, én küldtem ki, csak....mindegy, hosszú, majd mesélek.
-Oké.-és csak mosolyogtam egy kicsit. Kezdtem fáradt lenni...
-Min járt az eszed amikor bejött Cristopher?-kérdeztem,hiszen erre tényleg kíváncsi voltam....
-Hosszú...majd máskor.-mondta.
De jó hogy ilyen hamar lerendez. Elvégre azt hittem, hogy ha már enni ideig nem beszéltünk és nem találkoztunk, akkor most végre meg tudjuk beszélni a gondjainkat.
-De...ajj istenem! Mért titkolsz előlem mindent?! Mért nem mondasz el semmit?!
-Istenem, ne haragudj. Csak, én annyira...valamilyen fura érzelmek tombolnak bennem, azt sem tudom, hogy mi van?! Csak valamilyen érzések kavarognak bennem....
-Elfogod valaha is mondani ezeket, vagy nincs hozzá közöm?!
-Persze hogy elfogom mondani! Megígérem!
-Köszönöm!
-Nem kell megköszönni.
-Figyi, nem vagy éhes?-kérdezte meg tőlem.
Nagyon éhes voltam mert egész nap csak egy fánkot ettem a suliban. De valahogy nem nagyon szerettem volna tovább maradni. Haza akartam menni.
-Hát én inkább otthon ennék most, ha nem baj...-mondtam neki halkan, és lesütött arccal. Egy picit felnéztem rá. Az arcáról egy kisebb fájdalmat tudtam leolvasni.
-Hát mégis csak mérges vagy rám?-kérdezte.
Dehogy vagyok rád mérges, csak sok volt egyszerre nekem ez a nap.
-Nem, dehogy! Csak fáradt vagyok.-jelentettem ki.
-Rendben! Akkor mennyünk!
-Hová?
-Hát az előbb még azt mondtad hogy otthon akarsz enni, meg hogy fáradt vagy.
-Ja igen!
Gyorsan odakúsztam hozzá az ágyon, még én sem tudom, hogy miért, és jó erősen megöleltem. Éreztem egyik forró mancsát a nyakamon, a másikat pedig a hátamon. Viszonozta az ölelésem, az ő fura módján. Még kb. 5 percig öleltük egymást, amikor csak úgy szó nélkül elengedett.
-Mi a baj?-kérdeztem felhúzott szemöldökkel.
-Menned kéne. Gyere.
-Rendben,menjünk.
Indultunk kifelé a szobájából a nappaliba ahol a fiúk tévéztek. Gondolom.
-Srácok! Én megyek,mert már fáradt vagyok...-és színleltem egy ásítást.
-Ezt még gyakorolni kell...-súgta a fülembe Alex miközben elbúcsúztunk egymástól.
Én csak egy apró nevetéssel feleltem neki.
Odajött hozzám Michael is. Megölelt, és egy puszit nyomott a homlokomra. Én persze rá is mosolyogtam. De nem színleltem. Tetszett, hogy ilyenek velem.
Ki jött a konyhából Clare is, és tőle is elbúcsúztam. Szokásosan a legerősebben, és a legperverzebb módon (xD) Cristopher ölelt meg. Megfogott, felemelt, jó erősen megszorított, megpörgetett a levegőben, a végén letett és megütötte a fenekem. Én meg úgy kivörösödtem mint egy rák...
Hallottam egy furcsa hangot, egy morgást. Rájöttem hogy Kev volt az. Morgott?! De mért?! Én csak hátra fordultam, és furcsán ránéztem...
-Majd...-jelentette ki.
Ezt is majd?! Ahhhhh!!!

A bejárat előtt megálltunk. Amikor itt volt a búcsúzás ideje, akkor megöleltem, és nyomtam egy puszit az arcára. Viszonozta az ölelésem, mosolygott egyet, majd elindult az erdőbe.


Ennyi volt a fejezet! Ha lesznek komik, akkor a folytatást lehet hogy már holnap vagy hétfőn felteszem!! Komolyan! Csak komikat kérek!
Már az elején tisztáznom kellett volna, hogy a frisseket szombatonként teszem fel, az ízelítőt pedig szerdánként. A történet Liana szemszögéből történnek. Egyszer-kétszer lesz olyan amikor Kevin szemszögéből, de azt úgy is kiírom!
Puszi: Biuuus.